MILLIÁRDOK
Az eddigi négy Indiana Jones mozifilm összesen több mint 2 milliárd dollárt hozott a készítők konyhájára a mozikasszáknál. Ezek közül abszolútértékben az Indiana Jones és a kristálykoponya királysága viszi a pálmát világszerte 786 milliós bevételével, az inflációval is számolva azonban már nem ez a helyzet, úgy ez a rész számít a legkevésbé jövedelmezőnek, de természetesen még így sem kell elbújnia. A filmek videoforgalmazása és a kiegészítő merchandise-termékek – játékok, könyvek, számítógépes kalandok – szintén elképesztő pénzeket hoztak a gyártóknak és a kiagyalóknak.

MAGNUM JONES
Spielberg az első pillanattól kezdve úgy gondolta, hogy a szerepet csak és kizárólag Harrison Ford játszhatja el, Lucas azonban eleinte egyáltalán nem lelkesedett az ötletért, mivel előzőleg mind az American Graffitiben, mind a Csillagok háborújában együtt dolgoztak a színésszel. „Nem akartam, hogy Harrison legyen az én Robert De Niróm”, ismerte el később, Martin Scorsese és De Niro állandó kapcsolatára utalva ezzel. Jack Nicholson, Chevy Chase, Steve Martin és Nick Nolte visszautasították a szerepet, így a duó végül Tom Selleck mellett döntött, akit azonban a CBS végül nem engedett el a rendkívül sikeres Magnum tévésorozatból. Spielberg ezen a ponton ismét előállt Ford szerződtetésének ötletével, és mivel ekkor már javában zajlottak Az elveszett frigyláda fosztogatóinak előkészületi munkái, Lucas végül beadta a derekát – 3 héttel a forgatás kezdete előtt megállapodtak a színésszel. Tom Sellecket a CBS később egy olyan Magnum-epizóddal kárpótolta, mely Az elveszett frigyláda fosztogatóinak egyfajta paródiája volt.

A FRIGYLÁDA
Az elveszett frigyláda fosztogatóit a Paramount előtt minden nagy hollywoodi stúdió visszautasította, mondván, hogy egy ilyen régivágású kalandfilmet nem lehet sikerre vinni; ők nem tanultak Lucas előző kalandjából a Csillagok háborújával, amit a forgatókönyv láttán szintén mindenki körberöhögött, mondván, hogy eladhatatlan. A mozi radikális költségkímélés mellett készült, Lucas és Spielberg ugyanis ekkoriban kezdtek a saját lábukra állni, kiépítve majdani birodalmukat, így egyiküknek sem akadt feleslegesen elszórni való pénze. Spielberg: „Kicsit olyan volt ez, mintha a némafilmek korszakába mentünk volna vissza: a szokványos 30-40 helyett csak háromszor-négyszer vettünk fel egy-egy jelenetet. Nem pazaroltunk és csak azt vettük fel, amire tényleg szükségünk volt.” Az Egyiptomban játszódó részeket Tunéziában rögzítették, ugyanott, ahol pár évvel korábban a Csillagok háborúja tatuini jeleneteit is, de a két stáb között személyi szinten is nagy volt az átfedés, sőt, hieroglifaként R2D2 és C-3PO is kivehetőek a háttérben az egyik jelenetben. Érdekesség, hogy a sorozat egyik legismertebb jelenete, melyben Indiana Jones egyszerűen lelövi a karddal hadonászó támadót, pusztán azért született meg, mert Ford aznap reggel gyomorrontással küzdött, és nem volt ereje leforgatni egy komplett verekedős-vívós részt. A 20 millió dollárból elkészített film 1981 legnagyobb kasszasikere lett, és ha az inflációs rátával is számolunk, a mai napig ott van minden idők húsz legjövedelmezőbb mozija között. Indiana Jones tehát megszületett, és már születése pillanatában legendává vált.

ROSSZ PERIÓDUS
„George először azt mondta, három film sztorija körvonalazódott az agyában, de amikor nekiláttunk a második mozi előkészítésének, gyorsan nyilvánvalóvá vált, hogy túlzott”, emlékszik vissza Spielberg az Indiana Jones és a Végzet Temploma munkálataira. Abban mindketten egyetértettek, hogy a sztorinak időben Az elveszett frigyláda fosztogatói előtt kell játszódnia, a nácikat pedig kicsit félretették az útból. Így került tehát Harrison Ford Ázsiába, 1935-be, vagyis időrendben három évvel az első film sztorija elé, oldalán egy gyerekkorú bajkeverővel és egy hisztériás bártáncosnővel. Számos jelenet az első résznél végül nem rögzített vázlatok alapján készült, így például a bányában játszódó csillés üldözés vagy a nyitó menekülés Sanghajból. A film sötétebb alaptónusa környezetük szerint Spielberg és Lucas ekkoriban lezajló magánéleti válságainak volt köszönhető. „Rögtön visszautasítottam a forgatókönyv megírását, mert pocséknak találtam az alapötletet, a végeredmény pedig pont olyan lett, mint amitől féltem”, mondja Lawrence Kasdan, az első rész írója. „A Végzet Temploma George és Steven egy kaotikus periódusát mutatja, szellemtelen és rossz film.” A naturális jelenetek egyenesen az amerikai korhatárbesorolási rendszer módosításához vezettek, a szintén ezévi Szörnyecskék mellett ez a mozi volt az, ami miatt bevezették a PG-13, azaz 13 év alatt csak szülői felügyelettel látogatható kategóriát. Az Indiana Jones és a Végzet Templomát a kritika is vegyesen fogadta, szinte maradéktalanul egyetértve abban, hogy nem ér fel Az elveszett frigyláda fosztogatóival, ennek ellenére a közönség tódult a mozikba. A film már nyitóhétvégéjén 25,3 millió dollárt kasszírozott, ami akkoriban abszolút rekordnak számított, végül pedig 1984 legsikeresebb hollywoodi produkciója lett a Szellemirtók és A Beverly Hills-i zsaru után. India már nem ölelte ennyire keblére a készítőket: a kormányzat nemcsak a forgatást nem engedélyezte a stábnak – attól tartva, hogy a film majd rossz fényt vet az indiai kultúrára – , de megjelenése után ideiglenesen magát a mozit is betiltották az országban. Utólag ugyanakkor maga Spielberg sem elégedett maradéktalanul a filmmel: „Túl sötét és rémisztő lett.” Bánni persze aligha bán bármit is vele kapcsolatban, már csak azért sem, mert a forgatás alatt jött össze mai feleségével, a Willie Scottot alakító Kate Capshaw-val.

APA ÉS FIA
Steven Spielberg az Esőember és a Segítség, felnőttem! rendezői székét utasította vissza, hogy belefoghasson az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag munkálataiba. „Szerettem volna trilógiává bővíteni a sorozatot, és egyben bocsánatot is kérni mindenkitől a második részért – főleg George-tól.” Az eredeti elképzelések szerint a történet Kínában játszódott volna, ahol Indiana Jones a legendákból ismert Majmok Királyával kerül szembe annak kísértetkastélyában, Lucas azonban nem volt elégedett a szkriptekkel, és végül ő maga dobta be a közösbe a Szent Grál ötletét. Spielberg eredetileg nem tartotta ezt túl jó elképzelésnek („Attól féltem, hogy hozzám hasonlóan mindenki a Gyalog galoppra asszociál majd”) , de végül beadta a derekát, főleg, miután Indiana Jones apja, Henry Jones professzor is bekerült a képbe. A Fordnál a valóságban mindössze 12 évvel idősebb Sean Connery szerepeltetését utóbb mind a kritika, mind a közönség az alkotók legjobb húzásaként értékelte. Az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag szakmai fogadtatása messze felülmúlta elődjéét, anyagilag pedig hozta a kötelezőt: 29,3 millió dollárt az első hétvégén, összességében pedig az év második legnagyobb bevételeit az első Batman után. Spielberg az első három rész közül ezt szereti a legjobban.

KISKÉPERNYŐ
A ’90-es évek Indiana Jones-ínséges éveit enyhítő Az ifjú Indiana Jones kalandjai tévésorozat sok tekintetben elüt a filmektől. A földközelibb, itt-ott kevésbé misztikus, a fordulatos cselekménnyel szemben az ismeretterjesztő jelleget előtérbe helyező részek ennek ellenére a világ minden táján nagy sikert arattak. Lucas több mint 70 történetet talált ki, melyek 1905-től egészen 1935-ig mutatták volna be a főhős éveit, de végül csak 31 készült el ezek közül. A címszerepet eredetileg River Phoenixnek szánták, aki az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovagban játszotta az ifjú Indyt, ám a később tragikus hirtelenséggel elhunyt fiatal sztár nem akart a mozivászonról átnyergelni a tévére, helyét ezért Sean Patrick Flanery vette át. Harrison Ford szintén csak egy részben vállalta, hogy felbukkan, pedig Lucas neki is több szerepet szánt.

UFÓK ÉS SZOVJETEK
Amikor a ’70-es évek végén Lucas és Spielberg leszerződött a Paramounttal a sorozatra, eleve öt mozifilmről szóltak az előzetes megállapodások, és elsősorban a három főemberen múlott, hogy a negyedik részre végül 19 évet kellett várniuk a rajongóknak. Ehhez a filmhez Lucas a kezdetektől fogva földönkívüli szálat képzelt el – noha terjengtek pletykák, melyek szerint az Indiana Jones And The Fate Of Atlantis című számítógépes játék képezné a forgatókönyv alapját – , ám az ötletet eleinte Spielberg és Ford is mereven ellenezte. Mire Lucasnak sikerült meggyőznie Spielberget, mozikba került A függetlenség napja, a rendező pedig közölte, hogy ezek után néhány évig egészen biztosan nem fog ufonautákat küldeni a vászonra. A projekt magára maradt, Lucas pedig belevetette magát a Star Wars-prequelek munkálataiba. Indiana Jones csak a 21. század első éveiben került ismét terítékre, amikor is Spielberg kisfia elkezdte rágni apja fülét, hogy most már tényleg ideje lenne megcsinálni a negyedik epizódot. Viszonylag hamar eldőlt, hogy Indiana Jones ezúttal nem nácik, hanem szovjetek ellen küzd majd (Spielberg: „A Schindler listája után valahogy nincs kedvem karikírozott nácikat mutatni”), de a forgatókönyv még így is több komoly metamorfózison ment keresztül, míg végül elnyerte végleges formáját. Lucas a Star Wars-előzményfilmek vegyes fogadtatása kapcsán felkészült rá, hogy az Indiana Jones és a kristálykoponya királyságát is ízekre cincálja majd a rajongótábor és a kritika, de erre végül csak kisebb mértékben került sor: a film már az első hétvégén 101 millió dollárt kasszírozott, és az évvégi összesítésben ismét csak egy Batman-mozi, A sötét lovag tudta megelőzni. A befolyásos filmes magazinok nagyrésze korrektnek minősítette a produkciót, ami ilyen hosszas várakozás után igen komoly eredmény.